Tegnap végigjártuk, hogy milyen témákban határoz a társasházi közgyűlés, hogyan néz ki és mit tartalmaz egy közgyűlési meghívó illetve fény derült a meghívók kiküldési idejének szabályaira is. (A teljes cikk ITT érhető el.) Ma a közgyűlés határozatképességéről, a tulajdoni hányad kérdésköréről és a közgyűlési jegyzőkönyvről ejtünk szót.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a napirendi pontok tárgyalásához szükséges többség jelen van. Ez a legtöbb esetben az összes tulajdoni hányad legalább fele plusz 1 (pl.: összes tulajdoni hányad 10000, határozatképes, ha jelen van 5001). Amikor a kellő többség nincs jelen, megismételt közgyűlést kell tartani, ahol a jelen lévők tulajdoni hányadának egyszerű többsége dönt. Természetesen vannak olyan esetek is, amikor a törvény minősített többséget ír elő, ilyenkor a megismételt közgyűlésen is csak akkor hozható döntés, ha az határozatképesnek tekinthető. Minősített többség előírásáról beszélünk a következő helyzetekben:

Az összes tulajdoni hányad

• egyhangú szavazata szükséges
  • alapító okirat módosításához;
  • a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások esetén;
• 2/3-ának szavazata szükséges
  • közös tulajdonú épületrész elidegenítése esetén;
• egyszerű többsége szükséges
  • közte a szomszédos helyiségek tulajdoni hányadának 2/3-a egy külön tulajdonú helység hasznosítására;
  • alapító okirat olyan módosításánál, ami a többi tulajdonostárs közös tulajdoni hányadát nem érinti és van rá építési- és használatba vételi engedély (különálló helyiségek összevonása, egy helyiség szétválasztása);
  • SZMSZ alkotás és módosítás, valamint az ebből eredő alapító okirat módosítás.

A szavazásokon a résztvevők tehát tulajdoni hányad alapján döntenek a kérdésekben. A tulajdoni hányad pontos mértékét a társasházi alapító okirat tartalmazza. Minden szavazat a vonatkozó tulajdoni hányad értékű. A szavazástól jelen lévő tulajdonos vagy meghatalmazottja csak abban az esetben és csak azon szavazás idejére tiltható el, ha az ő adott albetétjéhez tartozó hátralék összege meghaladja a 3 havi közös költség összegét és a közgyűlés határozatot kíván hozni a jelzálogjog bejegyzéséről. 

A közgyűlésen elhangzottakról jegyzőkönyv készül. Ez tartalmazza a levezető elnök, a jegyzőkönyv vezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő nevét, a jelenléti ív formájában a résztvevők nevét, a határozatképesség meghatározását, a megtárgyalt napirendek összefoglalását, valamint a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint illetve a szavazás eredményét mutató adatokat. A közgyűlési procedúra végét az azon meghozott határozatok - meghívóhoz hasonló - kifüggesztése jelenti. Ennek 8 nappal a közgyűlés megtartása után meg kell történnie. 

A lakók sokszor mérgelődnek utólag, hogy miért emelkedik a közös költség, miért hoztak ilyen vagy olyan döntéseket. Sajnos a mérgelődők többsége nem jár közgyűlésre, esélye sincs véleményét kifejteni. Érdemes azonban rászánni azt a pár órát évente, hogy képben legyünk, sőt hozzá is szólhassunk a ház életének alakulásához. Ez nemcsak a mi, de a közösség érdekes is...

Felső kép INNEN, a közgyűlési jegyzőkönyv mintát pedig köszönjük a Társasházkontroll Kft.-nek.