Nyugalom, derültség, kedves szavak...
Ezekre vágyunk, amikor kilépünk a munkahelyünkről és elindulunk hazafelé. Már útközben derengeni kezd, hogy megint abba a koszos lépcsőházba tartunk, amit lényegében lakásunk előszobájának is nevezhetnénk. Szanaszét heverő cipők, rumlis szekrények, kiégett izzó. Felérünk a lakásba, de még időnk sincs levenni a cipőt, mert azonnal sarkon fordulunk, lejjebb megyünk egy emeletet és kopogunk. Az ajtót már ki sem nyitják, csak halljuk, hogy halkabb lett a zene, így már talán közelebb kerülünk a nyugalomhoz, amire várunk...
Vacsora közben még a vicces TV műsor sem tud mosolyt csalni az arcunkra, mert attól még hideg van. Tavaszodik ugyan, de a közös költség intézményét figyelmen kívül hagyó lakótársak miatt már egy hete nincs gáz. Mármint van, mert mindenki fagyoskodik. Mi fizetünk, a szomszéd is fizet, sokan fizetnek, viszont mi sokan is kevesen vagyunk azokhoz képest, akik valamilyen okból nem. Nekik is nehéz lehet - bár nem mindnek - hogy minden nap a lakótársak szemébe kell nézni, tudván, hogy az ő hátralékaik miatt tartunk most itt. Na, de mit csinál a közös képviselő? Feltehetően lobbizik a gázszolgáltatónál - reméljük - de a számlákat a semmiből nem tudja befizetni.
Mégiscsak..hívjuk fel, hátha mond valami biztatót. Egy telefonbeszélgetéssel, kedves szóváltással és 5 perccel később melegség önti el szívünket. Holnap már lesz gáz, másfél év után sikerült a behajtás az egyik nem fizető lakó ellen, pénzhez jut a ház és ki tudja fizetni a tartozást. Ezzel minden megoldódik? Hiszen ez a probléma csak egy volt a sok közül, csepp a tengerben...
Kedves Olvasó!
Üdvözlöm a Társasházkezelés blogon. A mai napon elindulunk egy rögös úton, bejárjuk a törvényi kereteket, a szokásos ügymeneteket, megemlítjük a legfrissebb híreket és sok érdekességet a társasházak életéből, igyekszünk a lehető legtöbb kérdésére választ adni posztjainkkal. Érthető, magyarázó jelleggel, hogy mit tehet a szakma, mit a közös képviselő, mit tehet a szakember és mit tehet Ön, hogy a fentebb leírtak egyre kevesebb helyen forduljanak elő.
Az élet a társasházban, a legkülönbözőbb emberekkel "összezárva" közel s távol, nem könnyű. Sok konfliktust kell viselni, sok álmatlan éjszakát tölteni, de gondoljunk bele, egyikünk sem más. Mindannyian együtt az adott ház lakóközössége vagyunk, veszekedhetünk - fizethetünk - nem fizethetünk, együtt haladunk vagy csúszunk le. Lehet rossz a közös képviselő, lophat, csalhat, de mindezt csak akkor, ha a közösség ezt engedi. Egy közösség - lehetőségeihez mérten - egymásért felelősséget érezve fizeti a rá eső költségeket, együtt vesz részt a közgyűlésen, együtt határoz és kíséri figyelemmel a gazdálkodást. Mondhatjuk talán, hogy ez a fajta társasházi közösség az álom, de néha merni kell nagyot álmodni...
