A 2003. évi CXXXIII. törvény és módosításai a társasházakról hosszan és pontosan meghatározza, hogy mikor, milyen feltételekkel kell közgyűlést tartani. Vannak szabályok a közgyűlések összehívására, a határozatképességére illetve a jegyzőkönyv tartalmára. Ezek a szabályok sokszor átláthatatlanok egy laikus számára, ezen célból - a lehetőségekhez mérten - közérthetően fogalmazva körbejárjuk a témát: 

A társasház közgyűlésén általában a társasház albetéteinek tulajdonosai vagy azok meghatalmazottjai vehetnek részt a közös képviselővel. A közgyűlés lényegében a társasházak határozathozó-, végrehajtó- és bíráló szervezete együtt, tehát rettentő fontos, ennek ellenére mégis sokan nem tekintik annak és meg sem jelennek rajta. A társasházban a lakóközösségen múlik, hogy milyen irányt választanak, mennyi a közös költség, mit újítanak fel, milyen pályázaton vesznek részt. A társasház élete is közgyűléssel kezdődik, mivel alapító okiratát az alakuló közgyűlésen fogadják el.

A törvény a közgyűlési döntés kizárólagos hatáskörébe sorolja a következő kérdésköröket:

• alapító okirat módosítása, társasháztulajdon megszüntetése;
• közös tulajdonú épületrészek használata, fenntartása és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások;
• közösséget terhelő kötelezettségek;
• közös képviselő és a számvizsgáló bizottság megválasztása-felmentése-díjazása;
• éves költségvetési beszámoló és annak elfogadása;
• a közös képviselő illetve a számvizsgáló bizottság elleni kártérítési per és büntetőfeljelentés;
• polgári jogi vita esetén permegelőző közvetítői eljárás;
• illetve minden olyan ügy, amit az szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) nem utal a közös képviselő vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.

A közgyűlést mindig a közös képviselő hívja össze, legalább évente egyszer május 31.-ig, amikor az előző évről szóló beszámolót megtartja. Ezen felül kötelező összehívni, ha a szükség úgy kívánja, illetve ha az összes tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik.

Az összehívás módja mindenképp írásos értesítés - a közgyűlési meghívó. A meghívóban szerepelnie kell a közgyűlés helyének, időpontjának, napirendi pontjainak (különös tekintettel a levezető elnök-, a jegyzőkönyv vezető és a jegyzőkönyv hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására vonatkozóra), esetleges részközgyűlésre utalásnak, a megismételt közgyűlés helyének és időpontjának az eltérő határozatképesség szerinti felhívással. A meghívóhoz mellékelni kell annak napirendi pontjaihoz kapcsolódó anyagokat (beszámoló esetén a tavalyi kimutatásokat és következő évi tervet). Napirenden nem szerepelő egyéb kérdésekben határozat sosem hozható. A meghívót a közös képviselő 8 naptári nappal a közgyűlés előtt köteles az összes tulajdonos vagy azok általános képviselőinek megküldeni, illetve azt jól látható helyen a társasházban kifüggeszteni. Amennyiben a közgyűlésen SZMSZ alkotása vagy módosítása is napirendre kerül, a meghívót és a tervezetet a közgyűlés időpontját megelőző 15 munkanappal előbb kell a lakóközösség részére megküldeni.

A következő posztban folytatjuk az elemzést a közgyűlés határozatképességével, a tulajdoni hányadok kérdésével és a közgyűlési jegyzőkönyv fontosságával.

Felső kép INNEN, a közgyűlési meghívó mintát pedig köszönjük a Társasházkontroll Kft.-nek.